Fél évvel az EU-ba történő csatlakozás előtt a hazai ács szakma nagyobbik része a régi, hagyományos zsinórpados módszerrel dolgozik. A képzettebb szakemberek már kezdenek megismerkedni és fokozatosan vezetik be a korszerű gyártási eljárásokat, amely abból áll, hogy számítógépes program segítségével megtervezik és statikailag ellenőrzik a készítendő faszerkezetet.
Szükséges, hogy minden faipari beruházást tervszerű számítások és gazdasági elemzések előzzenek meg. Ez még hangsúlyozottabban igaz a mostani, dekonjunktúra idejében. Az ács szakma - amely napjainkban forradalmi változáson megy át nálunk is- legfontosabb művelete az ún lekötés, melynek során a faanyagból méretre szabott tetőszerkezetet hoznak létre. Ennél a műveletnél a gazdaságosság mellett a pontosság és a rugalmasság is az automatizálás mellett szól. Erre nagyon jó megoldást jelentenek az ácsipari gépsorok.

Az elmúlt évek építőipari beruházási hulláma, mely jelenleg megtorpant, megnövelte az építtetők, tervezők, kivitelezők igényét a minőségi munka iránt a fával építésben. Itt álljunk meg azonban egy gondolat erejéig: nézzünk szembe a valósággal, jelenleg Magyarországon az ács szakmai képzés színvonala nem megfelelő, gyakran még a képzésben résztvevő tanárok sincsenek tisztában a korszerű faépítészet alapjaival. De ez vonatkozik az egyetemi oktatásra is.
Az ács oktatás színvonalának emelése és korszerűsítése ma már nem halasztható tovább. A probléma megoldására lehetőséget jelenthet az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetsége által évek óta szorgalmazott, a szaktanárok részére javasolt külföldi továbbképzés, melynek során a faépítészetben élen járó országokban (Németország, Ausztria, Olaszország) gyártó és kivitelező cégeket keresnek fel, hogy ott megszemléljék a legmodernebb technológiákat. Ezen javasolt tanulmányi utakat célszerű, hogy megelőzze a hazai felkészítés a külföldi útra, melynek során a szaktanárok már idehaza megismerkednének a legkorszerűbb tervezési és gyártási technológiákkal. Az oktatás korszerűsítése kizárólag felülről indulhat ki, azaz a tanárok illetve oktatók csak a felsőbb szervek engedélyével térhetnek el a "hagyományos" módszerektõl.

Nagyon példamutató és hasznos az kezdeményezés is, amit szintén az ÉVOSZ hozott létre évekkel ezelőtt. Ennek keretében fiatal francia ácsok, akik az ún. Compagnon tagjai, érkeznek hazánkba és ácsipari cégnél dolgoznak 1- 1,5 évig. Ugyanennek a cserének a keretében magyar fiataloknak is lehetőségük van nyugat- európai cégeknél elsajátítani a korszerű ács szakmai fortélyokat. Ez a csere program nagyon jó lehetőség arra, hogy a két ország szakemberei kölcsönösen megismerjék egymás szakmai hagyományait, kultúráját, nyelvét. Ezen kezdeményezést más országok felé is célszerű lenne kiterjeszteni.

Tehát visszatérve eredeti gondolatunkhoz, lényeges előnyt jelent egy ács vállalkozás számára, ha a maximális minőségben és elfogadható áron tud tetőt, faházat, télikertet stb. készíteni. Erre jó lehetőség a gyártás racionalizálása és a gyártókapacitás megnövelése egy "lekötő gépsorral". (Lekötő gépsor alatt egy CNC működési elven dolgozó, több egységből álló berendezést értünk, mely a beérkezett fűrészáruból a számítógépes program segítségével kész tető- illetve faházelemeket gyárt)
Ezek után feltehetjük a kérdést: hogy a lekötést kézzel végezzük-e, vagy valóban megéri egy hosszabb távon megtérülő beruházásban, egy ún. "lekötő gépsorban" gondolkoznunk. Aki az utóbbi mellet dönt, hosszú távon biztosítja vállalkozása jövőjét.
Itt azonban hozzá kell tennünk azt is, hogy az Európai Unió tagállamaiban (pl. Olaszországban) a beruházás költségének akár 50%-a uniós pénzekbõl finanszírozható. Szükséges, hogy a magyar ács szakma összefogjon és "lobbizzon" annak érdekében, hogy a hazai vállalkozók is hozzáférhessenek az eddig csak plakátokon látott támogatásokhoz.

Ezek után két bajor ács vállalkozást mutatunk be. Az elsőt mintegy 20 évvel ezelõtt alapították. Kezdetben főleg tetőket készítettek, hagyományos, kézzel végzett lekötéssel. A piac azonban úgy diktálta, hogy egyéb faszerkezetekkel is foglalkozzanak, így ma már télikerteket, faházakat, csarnokokat is gyártanak.
Jelenleg 2 fő végzi a gyártás elõkészítést számítógép segítségével. Az ács megmunkáló gépsort egy ember irányítja. A többi munkatárs az építés helyszínén szereli össze a kész szerkezeteket.
Az üzemvezető tulajdonos elmondása szerint, amikor 4 évvel ezelõtt egy ácsipari gépsor megvásárlása mellett döntöttek, az volt a legfontosabb érv, hogy az ügyfeleik meg növekedett igényét másképp nem tudták teljesíteni. Ezenkívül a fennmaradás és továbbfejlődés útja is az volt, ha kevesebb munkaórát fordítanak egy- egy szerkezet legyártására. Átlagosan 2.5-5 óra alatt készítik el egy tetőszerkezet valamennyi elemét, beleértve az álló tetőablakot is, melyet akár teljesen készre összeszerelnek az üzemben.
Németországban az elmúlt évtizedben a faszerkezetű családi házak még népszerűbbé váltak. Ennek köszönhetően- bár a német építőipar recesszión megy keresztül- a faházgyártás fellendülőben van. Ez főleg a fával építés nagyobb minőségi követelményeinek, a nagyfokú előregyártásnak, a rugalmas szállítási- és szerelési határidőknek köszönhető. A bemutatott ács vállalkozás kapacitása maximálisan kihasznált és még sohasem fordult elő, hogy valamelyik megrendelésüket ne tudták volna határidőre teljesíteni. A minőség jelentõs mértékû növekedésével pedig elérték azt, hogy a Bajor Ács Szövetség "kiváló" minősítését megkapják az általuk gyártott szerkezetekre.

A másik bemutatott vállalkozás egy kicsit más jellegű, mint az előző. Itt a koncepció az volt, hogy az alapító, tulajdonos egy olyan üzemet akart létrehozni, melyben más ácsok számára gépi lekötést végez szolgáltatásként. Ez a cég tehát nem saját maga szereli össze a faszerkezeteket, hanem csak és kizárólag a legyártásra szakosodtak. Ez a vállalkozási forma egyébként elég elterjedt Németországban és "Abbundcentrum", azaz lekötési centrumoknak hívják õket. A bemutatott üzemben a tulajdonos egyben a gépkezelő is és rajta kívül még egy segédmunkás dolgozik az üzemcsarnokban. Az irodában 2 fő végzi a számítógépes gyártás előkészítést. A cég bevétele a bérvágásokból származik. Ez természetesen a készre legyártott szerkezeti faanyagot jelenti. A megmunkált faanyagok között az építőipari minőségû fűrészáru (S10) teszi ki a kb. 73 %-ot, 12,5 % rétegelt ragasztott faanyag, míg a fennmaradó rész KVH (hossztoldott szerkezeti faanyag. A bemutatott két ács vállalkozás a német faépítészeti szakma két különböző szegmensében tevékenykedik. Az elsõ önálló vevőkörrel rendelkezik és saját maga bonyolítja le a kivitelező munka valamennyi fázisát, vevőkkel tárgyal, a helyszínen összeszerel. Míg a második kizárólag ácsoknak, bérmunkában fűrészárut szab le méretre. Két teljesen különböző felépítésű és célú cégről van szó, amiben mégis közösek, hogy a lekötési műveletet automata gépsorral végzik. Ez a két átlagos ács üzem mintaként szolgálhat a hazai vállalkozók számára is.

Készítette: Dr. Nagy Attila okl.faip.mérnök, faépítészeti szakértő a FAÉP-HÁZ kft. felkérésére
Tel/Fax: 99/316-609
E-Mail: naharka@matavnet.hu