Gyakori kérdések és válszok >>
Tervezési szempontok >>
A könnyűszerkezetes építés sajátosságai >>
Ideális esetben a tervezés egy hosszasabb folyamat, ami a megrendelő és a tervező együttműködésével vezet el a kész műhöz. Sokféle színvonalon lehet művelni a szakmának ezt a részét is, a tapasztalat szerint széles a skála: a kész tervet a megrendelőre rátukmáló tervkészítőtől (szándékosan nem akartam építészt írni) a közös tervezést és együttgondolkodást alapvetőnek tekintő építészig, szinte minden megtalálható. Nézzük meg, mik is lehetnek jó esetben ennek a folyamatnak a főbb lépcsői.
Hasonlóan más bizalmi szakmákhoz, általában a megépült munkák alapján ajánlják tovább a tervezőt, vagy valamelyik szaklapban bemutatott munkái kapcsán keresik meg, netán az interneten figyel fel valaki a web-oldalaira. Ez nagyon fontos, mert az építész akkor tud a megrendelőnek igazán jó házat vagy lakást készíteni, ha az eleve őt akarja tervezőnek: mert jót hallott róla, tetszettek neki az eddigi munkái, mert tetszik a stílusa, vagy mert egyszerűen csak jól megértik egymást. |
 |
Aki csak a tervdíj alapján versenyezteti a tervezőket, az lehet, hogy a legolcsóbbat kapja, de szinte biztosan nem a legjobbat. Az építész nagy figyelmet, energiaráfordítást igénylő, magasan kvalifikált, kreatív munkát végez, aminek az eredménye hosszú évekre meghatározza a megrendelő életminőségét - és ezen spórolni nagyon drága mulatság. Egyébként a jó tervezőre kiadott pénz többszörösen megtérül az építésnél: minden jó döntése, ötlete százezreket jelenthet az építési költségben. Még csak nem is a leendő házra felskiccelt terv alapján érdemes választani, hiszen a terv úgyis csak azután nyeri el végleges formáját. Legcélszerûbb megnézni a korábbi referenciamunkákat, esetleg elbeszélgetni az ott lakókkal, és így kiválasztani a megfelelő tervezőt. Tervezési program, felmérés, helyszíni szemle a tervezés az úgynevezett tervezési program összeállításával kezdõdik. Ez tulajdonképpen egy kívánságlista, amely összegyűjti az egyes helyiségekkel, illetve a ház egészével kapcsolatos elvárásokat. Nem baj, ha ezek között egymásnak ellentmondóak is vannak, mert a tervezés során még van idő dönteni közöttük, és még az is előfordulhat, hogy sikerül összeegyeztetni őket. Emellett az önkormányzattól és a szakhatóságoktól is meg kell érdeklődni a telekre vonatkozó általános és speciális helyi előírásokat, kötöttségeket és lehetőségeket. Meglévő épület átépítése esetén a munka az épület pontos felmérésével kezdődik. A rajzok mellett érdemes fotókat is készíteni a meglévő homlokzatokról, szerkezetekről. Szükség lehet statikus, illetve építésügyi szakértő bevonására, esetenként igény lehet egyébre is, a földméréstől a talajmechanikai vizsgálaton át a műszeres fém- és vezetékkeresésig. Új épület esetén is megnézi a telket a tervező, részben a műszaki adottságok, részben a hely hangulatának megismerése céljából.
A tervezési program csak a kiindulás, a ház végleges formája, a helyiségek kapcsolatai a "gombóc" rajzok készítése során tisztulnak le. Ez a rajz még csak funkcióséma, amely a megrendelői igények, a telek tájolása, a műszaki és jogi lehetőségek figyelembevételével készül. A gombócok nagyjából arányosak a helyiségek méretével, de még nem az alakjuk lényeges, hanem az egymással való kapcsolatuk, és annak jelentősége is (kiemelt, normális, feltételes). Közben folyamatosan folyik az egyeztetés a megrendelővel, és ahogy egyre jobban megismerik egymást, úgy lesz egyre jobb, személyre szabottabb a terv is.
Jó esetben a megbízó és az építész addig folytatja a megbeszéléseket, egyeztetéseket, amíg mindenki teljesen elégedett nem lesz a tervvel. Amikor letisztult minden, elkészül a vázlatterv, amely már rendes tervrajz. Ennek több, jelentős szerepe is lesz a tervezési folyamatban, a következők szerint egyeztethető az illetékes önkormányzattal (tehát nem kötelező, de célszerû, mert sok későbbi kellemetlenség megelőzhető vele); - erre mondja rá a megrendelő az áment (éppen azért tart sokáig a tervezés eddigi folyamata, hogy az engedélyezési terv készítése közben már ne kelljen változtatni semmin); - a leendő kivitelezőktől e vázlatterv alapján már lehet kérni közelítő árajánlatokat (az épület nagysága, szerkezete ugyanis már ehhez képest nem változik jelentősen). A vázlattervek már mindenképpen szerkesztett rajzok, még ha esetleg csak szabadkézzel is vannak kihúzva. Itt pontosítják a helyiségek méreteit, és szembesülnek az építtetők azokkal a problémákkal, amik felett eddig nagyvonalúan átsiklottak. Itt már vége a lazaságnak...
Bútorokat is szokás belerajzolni, ugyanis ezzel igazolható a legjobban, hogy megfelelő méretűek a helyiségek.
Az engedélyezési terv 1:100-as léptékű terveket tartalmaz a házról, a jogszabályban előírt részletezettséggel, emellett építészeti műszaki leírást, és a szakági társtervezők által készített hőtechnikai és statikai számításokat stb. Ennek alapján adják meg az engedélyt, de ez a terv nem olyan részletezettségű, hogy korrekt kivitelezésre alkalmas legyen. A rajzok csak a helyiségek főbb, meghatározó méreteit tartalmazzák, a technikai megoldásokat csak a műszaki leírások ismertetik. A vázlattervvel ellentétben itt általában csak a fix bútorok szerepelnek (szaniterek, konyhabútor, beépített szekrények).
A kivitelezési terv meglétét jogszabály írja elő, de a legtöbb tervező a saját és a megrendelő érdekében is ragaszkodik hozzá, mivel csak ennek alapján építhető meg korrektül az épület. Ez a terv 1:50-es léptékű, és sokkal részletesebb információkat tartalmaz, gyakorlatilag minden apró méret szerepel rajta, emellett készülnek részletrajzok 1:5, 1:10 léptékben a szerkezeti csomó-pontokról, a nyílászárókról külön onszignáció, helyiségkönyv stb. - szóval minden, ami az építéshez kell.
Ez nem azonos a helyszínen kint dolgozó építésvezető munkájával. Alkalmankénti ellenőrzést jelent, szükség esetén a változtatások jóváhagyását, a munkások eligazítását. Célszerû az egyes munkarészeket is a tervezővel átvetetni, és az elvégzett munkák kifizetését is ehhez kötni - ez jelentõsen javíthat a munkamorálon...
Az eddig leírt fázisok együtt alkotják az építészeti tervezés folyamatát. Ezzel szoros kapcsolatban történik a belsőépítészeti tervezés, bár ez sokkal kötetlenebb: bevonhatunk a folyamatba külön belső-építész tervezőõt, vagy az építész tervezi meg a belső terek részleteit is, netán csak a lakók gondolják át alaposan, mit is kellene csinálni. Mindegyik esetben célszerű, ha már az építés során ezzel is foglalkoznak, s általában ez eredményez harmonikusabb otthonokat.
Fekete-Móró András
MDS Építésziroda
